Harminc év pora

Több, mint három évtizede érintetlenül várta sorsa jobbra fordulását Gyöngyösön a zsidó imaház. A status quo ante hitközség itt hamarosan újjáalakul Weisz Péter szervezésében, a MAZSIHISZ és Heisler András elnök támogatásával. Tehát a ház újra rendszeres vallási élettel tud megtelni. Fotóink a takarítás előtti állapotot mutatják be. A Balázs József által elindított az Együttélés Háza-projekthez kapcsolódva várhatóan az imaház is megújul.

A Szabad Föld cikke a projektről

2013. AUGUSZTUS 11., VASÁRNAP, 13:04

Együttélés Háza lesz a zsinagógából

szerző: Palágyi Edit

Együttélés Háza néven kaphat új funkciót a jelenleg bútorboltként működő gyöngyösi zsinagóga. A helyi közélet szereplői mellett több párt és civil szervezet is üdvözölte az egyedülálló ötletet – az előítéletek elleni múzeum az idegenforgalmat is szolgálná.

Fotó: Kállai Márton

Bútorraktárként, illetve -áruházként szolgált az utóbbi években a Baumhorn Lipót tervei szerint 1931-ben megépült gyöngyösi zsinagóga. A keleti építészeti jegyeket mutató, hányatott sorsú ingatlan – melyben az utóbbi időkig turkáló is helyet kapott – végre méltó funkciót kaphat.

– A kezdeményezést júniusban jelentettem be a helyi zsidó temetőben, ahol a deportálások áldozataira emlékeztünk. Az ötletre már ott többen rábólintottak, pártállástól függetlenül. Olyan összefogás körvonalazódik, mely ma szinte csodaszámba megy. Meggyőződésem, hogy a múltunk közös, és azt kell keresni a történelmünkben, ami összeköt, nem azt, ami elválaszt – nyilatkozta lapunknak Balázs József. A térség parlamenti képviselője szerint igen jellemző epizód, hogy amikor 1917-ben leégett a helyi Szent Bertalan-templom, annak helyreállításában a zsidók is szerepet vállaltak. A templom falára pedig később a holokauszt áldozatainak listája is felkerült. A hajdani „nagy zsinagógában” olyan újszerű kiállítóhely jöhet létre, mely időszaki és állandó tárlatokkal idézi a múltat, megmutatva a zsidó–magyar együttélés értékeit. Egyben közösségi térként szolgál majd a tágas épület, így például hangversenyeket tarthatnak ott, és akár kóser borozót is berendezhetnek. Ezzel pedig a város turisztikai vonzerejét is növelhetik.

Miért éppen Gyöngyösön jön létre az Együttélés Háza? A mátraaljai város életében a XV. század óta jelen volt a zsidóság, mely komoly szerepet játszott a település fejlődésében. Az évszázadok alatt többnyire békésen megfértek egymás mellett a városban élő, különféle vallású csoportok. „Példaértékű kapcsolat és viszony alakult ki a város felekezetei között” – állapította meg a helybeli zsidóság történetét feldolgozó könyvben a szerző, Horváth László. „Mialatt országszerte a spanyol inkvizícióra emlékeztető zsidóüldözések folynak, addig Gyöngyösön valóban helyesen értelmezik a szabadság, egyenlőség, testvériség jelszavait. Az egész város keresztény lakossága iparkodik ledönteni azokat a válaszfalakat, amelyeket az előítélet állított a haza fiai közé” – írta lelkesen a helybeli rabbi 1848 májusában egy újságban. A II. világháború előtt mintegy 2400 zsidó élt Gyöngyösön, ők tették ki a lakosság csaknem 10 százalékát. A deportálások idején, 1944 nyarán azonban csaknem kétezer embert vittek innen Auschwitzba, az életben maradottak zöme pedig kivándorolt, illetve elköltözött.

Az Együttélés Háza a tervek szerint már jövőre megnyílhat a monumentális épületben, mely a második legnagyobb vidéki zsinagóga.

Együttélés Háza: a közéleti szereplők után már a szakmai támogatókat gyűjtjük

Dr. Szita Szabolccsal, a Páva utcai Holokauszt Dokumentációs Központ igazgatójával is értékes tárgyalást folytattunk. A professzor - a múzeumi szakma egyik legnagyobb egyénisége - is örömmel mögéállt a kezdeményezésünknek.

Szekszárdi ötletbörzén

A nyár végén is folytatódnak a szakmai ötletbörzék más települések sikeres projektjeit tekintve. A Gyöngyöshöz méreteiben, lakosságszámában sokban hasonlító Szekszárd zsinagógája két jelentős átalakítás után a Művészetek Házaként funkcionál. Kívül városképi szempontból igényesen néz ki, belül pedig egy ultramodern koncertterem, komoly akusztikával. Az eredeti funkció jellegzetességeit azonban ma már kevésbé őrzi. Az egyik régi fotón látható, miből lett az, ami ma fogadja a látogatókat. Kalauzunk az intézmény egyik korábbi igazgatója volt.