A gyöngyösi zsinagóga sorsa a Népszabadságban

A gyöngyösi zsinagóga sorsa Műemlék - Bútoráruházból Együttélés Háza Sokáig bútorüzletként használták, most viszont átépítik a második legnagyobb vidéki zsinagógát. A gyöngyösi Együttélés Háza a tervek szerint modern kiállítóhely és kulturális centrum lesz, már elkészültek a látványtervek, a projektet, melynek bekerülési költsége megközelítheti az egymilliárd forintot, támogatja a Miniszterelnökség és maga a város is. Rab László| NOL| 2014. január 29. |2 komment
Baumhorn Lipót és Somogyi György gyöngyösi alkotása ma és a reménybeli modern kiállítóhely és kulturális centrum látványterve M. Schmidt János A cél, hogy az Eszperantó úti, egykor Baumhorn Lipót és Somogyi György által tervezett és épített zsinagógát, a város jellegzetes épületét újra megtöltsék méltó tartalommal. A zsinagógát a kilencvenes évek elején vásárolta meg egy magánszemély, bútoráruházat rendezett be, de az átalakítások szerencsére nem voltak drasztikusak. A tulajdonos most hajlandó eladni az épületet, ami állami tulajdonba kerülne, az Együttélés Házát pedig a budapesti, Páva utcai Holokauszt Emlékközpont szakmai felügyelete alá helyeznék. Az ötletgazda, Balázs József fideszes országgyűlési képviselő a múlt heti bejáráson érdeklődésünkre elmondta, az épület jó állapotban van, Gyöngyös idegenforgalmi látványossága lehetne, 2014 tavaszán megszülethet a projektet támogató kormánydöntés. Az átépítés terveit az Europa Nostra-díjas Eperjesi László és Kalácsi René állította össze, a meglévő stílusjegyeket modern elemekkel bővítenék. A történészi koncepció kidolgozására a Miniszterelnökség tavaly ősszel a Páva utcai Holokauszt Dokumentációs Központ vezetőit, Szita Szabolcsot és Botos Jánost kérte fel. A történészek jelezték az egyeztetések során, hogy közönségvonzó, nemzetközi színvonalú, történelmi szempontból hiteles intézményhez szeretnék a nevüket és tudásukat adni. Baumhorn Lipót és Somogyi György gyöngyösi alkotása ma és a reménybeli modern kiállítóhely és kulturális centrum látványterve M. Schmidt JánosA szervezők számítanak helyi emlékekre, tárgyakra, dokumentumokra is, amelyeket Gyöngyösön bemutatnának. Különleges gyűjtemények – a Herman Lipót-hagyaték, a Huszár Lajos Éremtár – is helyet kaphatnának az Együttélés Házában. – A helyi példákkal a zsidóság több évszázados magyarországi tevékenységének azon eredményeit lehetne itt bemutatni – mondta Balázs József –, amelyek az összmagyarság életében maradandó, pozitív értéket jelentenek. Ipartelepítőkre, építészekre, gyógyszerészekre, kulturális mecénásokra lehetne emlékezni, mint például a városban tanult Richter Gedeonra, a megyében élt Hatvany Lajosra, Bródy Sándorra. Szóba lehetne hozni a gyöngyösi gyökerű Polgár lányok eredményeit, és számítunk a város díszpolgárának, Bálint Györgynek a támogatására is. Baumhorn Lipót és Somogyi György gyöngyösi alkotása ma és a reménybeli modern kiállítóhely és kulturális centrum látványterve M. Schmidt János– Baumhorn Lipót és Somogyi György gyöngyösi alkotása képletesen felidézi a zsidóság magyarországi múltját, amely kölcsönös toleranciára és megbecsülésre épült – fogalmazott a történészi alapkoncepcióban Szita Szabolcs. – Ezzel párhuzamosan emlékmű is, mert elrettentően emlékeztet, figyelmeztet ezen emberi értékek szellemi és fizikai brutális megsemmisítésére. A gyöngyösi gettóba 1944 nyarán több mint 1800 embert tereltek a hatóságok, többségüket az auschwitzi haláltáborba szállították, a kevés túlélő a háború után rövid időre visszatért, közülük sokan külföldre –Izraelbe vagy Amerikába – távoztak. A zsidóság Gyöngyösön a kiegyezést követő évtizedekben (1867 után) telepedett meg nagy számban, az 1910-es években létszáma meghaladta a 2000 főt. Ekkor Gyöngyös lakosságának egyötöde zsidó volt. A háború és a vészkorszak eltörölte az emléküket is a környékben. A kiállítás célja, fogalmaztak a kezdeményezők a bejáráson, hogy a nemzeti önismeretet is fejlessze. A város hajdani zsidó polgárai szorgalmukkal, tehetségükkel, törvénytiszteletükkel, a magyar haza iránti elkötelezettségükkel, egyéni és közösségi áldozatvállalásukkal Magyarországot gyarapították, a helyi társadalom hűséges tagjai voltak. Azt a tragikus fordulatot is be akarják mutatni, amelynek során a zsidó lakosokat az 1920-as évektől ártatlanul megbélyegezték, irigységből, előítéletes gyűlöletből a többségi társadalomból kirekesztették, 1944-ben pedig a pusztulásba taszították. A tervek szerint az Együttélés Háza környezetét is átépítik, és igyekeznek visszaadni az épület 30-as évekbeli funkcióját, amikor még nem volt előtte az az üzletsor, amelyet most le kell bontani. A gyöngyösi képviselőtestület hamarosan meghozza döntését, és megkezdődhetnek az egyik leg érdekesebb új magyarországi múzeum előkészületei. Infó: A cikk eredeti változata a 2014.01.29-i Népszabadságban olvasható. Címkék: izraelita, Heves megye, műemlék, műemlékfelújítás

Nyílt levél a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségéhez

Nyílt levél a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségéhez

Ne vigye el Gyöngyösről a MAZSIHISZ a helyi kezdeményezést!

Értetlenül állunk a MAZSIHISZ törekvéseiről szóló legutóbbi hírek előtt, miszerint – ha ötletüket a kormány is támogatná - Budapesten, a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában szeretnék megvalósítani a zsidó-keresztény együttélés történelmi kapcsolatait bemutató Együttélés Házát.

Annál is inkább aggasztó ez a szándék számunkra, gyöngyösiek számára, mert a gyöngyösi eredetű alapgondolatot a kezdeti lépéseknél támogatásáról biztosította a MAZSIHISZ egyik prominense, Weisz Péter úr is, majd néhány hónappal később Heisler András elnök úr is kifejezte támogatását, aláírásával. Egyben jelezte, hogy a gyöngyösi Együttélés Háza-projekt a MAZSIHISZ számára is fontos ügy.

Azt kérjük tőlük, befolyásukat latba véve hassanak oda a MAZSIHISZ-re, hogy az Együttélés Háza az eredeti szándékot követve a gyöngyösi zsinagógában valósuljon meg.

Az ügy gyöngyösi megvalósítását a kezdetektől támogató egyházi vezetőket, zsidó vezetőket, az eddig is támogató különböző zsidó szervezeteket, a parlamenti frakcióvezetőket, kormánytagokat, illetve az ellenzéki politikusokat is arra kérjük, ragaszkodjanak velünk együtt ahhoz, hogy a helyi kezdeményezés helyben is valósuljon meg.

Ne vigye a MAZSIHISZ máshová magával a már kiforralt elképzeléseket!

Azt gondoljuk, a széleskörű összefogást, a városi pozitív fogadtatást, a látványterveket, valamint a történészi koncepciót sorra, időben, örömmel felmutathattuk. Éppen ezért nem lenne szerencsés, ha a gyöngyösi megvalósítás előtti utolsó pillanatban egyesek azon munkálkodnának, hogy elvegyék a gyöngyösiektől a gondolatot, amelyet helyi történészek, aktivisták közösen fogalmaztak meg az itt élő jó érzésű polgárok többségével együtt.

Méltatlannak tartanánk, ha a MAZSIHISZ kampánytémává silányítaná a zsidó-keresztény párbeszéd egyik fontos ügyét, ez egyáltalán nem lenne szerencsés. Főként azután, hogy a mai magyar kormány többször is világos jeleit adta, hogy elkötelezett az Együttélés Háza gyöngyösi helyszíne mellett.

Őszintén reméljük: aggodalmunk mindössze félreértésen alapul, és a MAZSIHISZ belátja: az Együttélés Háza egy gyöngyösi gondolat, a helyi zsinagóga nemzetközi színvonalú hasznosítása pedig az ország egyik közös ügye.

Üdvözlettel:

Az Együttélés Háza projekt nevében

Balázs József

országgyűlési képviselő

Heol.hu: A történészek és az építészek is dolgoznak a terveken

A történészek és az építészek is dolgoznak a terveken

2014. január 15. 19:05 T. B.

EGYÜTTÉLÉS HÁZA | Balázs József bízik abban, hogy a kormány is támogatja az egykori gyöngyösi zsinagóga átalakítását

Látványtervek készülnek, körvonalazódik a történészi koncepció, s folyik a lobbitevékenység is a tavaly nyáron útnak indított gyöngyösi Együttélés Háza-projektben. Az egykori Baumhorn Lipót-zsinagógát, a város egyik emblematikus épületét újra méltó tartalommal szeretnék megtölteni, egyfajta kulturális centrum és modern kiállítóhely egységeként.

Balázs József országgyűlési képviselő, a kezdeményezés elindítója elmondta, immár nem működik bútorbolt az épületben. Az ország második legnagyobb vidéki zsinagógájától tulajdonosa mielőbb szabadulna. A Miniszterelnökséggel zajló egyeztetések során kiderült, jó esély van arra, hogy a több száz millió forintos projektről a kormány a tavasz folyamán pozitívan döntsön. Az első lépés az épület állami tulajdonba vétele, ezt követheti a bontás és az átépítés.

Az első építészeti látványtervek elkészültek, ezeket gyöngyösi szakemberek, az Europa Nostra-díjas Eperjesi László és Kalácsi René állították össze. Eperjesi László hangsúlyozta, az átalakítás nem igényel jelentős beavatkozást. Az épület állaga jó, a ma meglévő stílusjegyeket modern látványelemekkel párosítva Gyöngyös egy újabb maradandó építészeti értékkel gazdagodhat.

A történészi koncepció kidolgozására a Miniszterelnökség a Páva utcai Holokauszt Dokumentációs Központot irányító Dr. Szita Szabolcsot és helyettesét, Dr. Botos Jánost kérte fel. A gyöngyösi intézmény szakmai felügyeletét projektgazdaként a budapesti központ biztosítaná. Dr. Szita Szabolcs mindenképpen közönségvonzó, nemzetközi színvonalú, történészi szempontból megfelelően alátámasztott intézményt szeretne. A szervezők számítanak a ma még fellelhető helyi emlékekre, tárgyakra, dokumentumokra is. A gyöngyösi képviselők elé január végén kerül az építészek és a történészek anyaga. A projektet támogatásáról biztosította Faragó László, Gyöngyös város polgármestere.

Balázs József kifejtette, a zsinagógában szeretnék bemutatni helyi példákon keresztül a zsidóság több évszázados magyarországi tevékenységének azon eredményeit, amelyek az összmagyarság életében maradandó, pozitív értéket jelentenek. Ipartelepítőkre, építészekre, gyógyszerészekre, kulturális mecénásokra szeretnénk emlékezni. A város is illő helyet találhatna az épületben több különleges gyűjteményének, mint például a Herman Lipót-hagyatéknak vagy az éremtárnak, de kiváló akusztikájú, korszerű rendezvényhelyszínként is szolgálhatna.

Immár nincs bútorbolt az egykori zsinagógában. Fotó: Faragó Zoltán