A történészek és az építészek is dolgoznak a terveken
| Balázs József bízik abban, hogy a kormány is támogatja az egykori gyöngyösi zsinagóga átalakítását
Látványtervek készülnek, körvonalazódik a történészi koncepció, s folyik a lobbitevékenység is a tavaly nyáron útnak indított gyöngyösi Együttélés Háza-projektben. Az egykori Baumhorn Lipót-zsinagógát, a város egyik emblematikus épületét újra méltó tartalommal szeretnék megtölteni, egyfajta kulturális centrum és modern kiállítóhely egységeként.
Balázs József országgyűlési képviselő, a kezdeményezés elindítója elmondta, immár nem működik bútorbolt az épületben. Az ország második legnagyobb vidéki zsinagógájától tulajdonosa mielőbb szabadulna. A Miniszterelnökséggel zajló egyeztetések során kiderült, jó esély van arra, hogy a több száz millió forintos projektről a kormány a tavasz folyamán pozitívan döntsön. Az első lépés az épület állami tulajdonba vétele, ezt követheti a bontás és az átépítés.
Az első építészeti látványtervek elkészültek, ezeket gyöngyösi szakemberek, az Europa Nostra-díjas Eperjesi László és Kalácsi René állították össze. Eperjesi László hangsúlyozta, az átalakítás nem igényel jelentős beavatkozást. Az épület állaga jó, a ma meglévő stílusjegyeket modern látványelemekkel párosítva Gyöngyös egy újabb maradandó építészeti értékkel gazdagodhat.
A történészi koncepció kidolgozására a Miniszterelnökség a Páva utcai Holokauszt Dokumentációs Központot irányító Dr. Szita Szabolcsot és helyettesét, Dr. Botos Jánost kérte fel. A gyöngyösi intézmény szakmai felügyeletét projektgazdaként a budapesti központ biztosítaná. Dr. Szita Szabolcs mindenképpen közönségvonzó, nemzetközi színvonalú, történészi szempontból megfelelően alátámasztott intézményt szeretne. A szervezők számítanak a ma még fellelhető helyi emlékekre, tárgyakra, dokumentumokra is. A gyöngyösi képviselők elé január végén kerül az építészek és a történészek anyaga. A projektet támogatásáról biztosította Faragó László, Gyöngyös város polgármestere.
Balázs József kifejtette, a zsinagógában szeretnék bemutatni helyi példákon keresztül a zsidóság több évszázados magyarországi tevékenységének azon eredményeit, amelyek az összmagyarság életében maradandó, pozitív értéket jelentenek. Ipartelepítőkre, építészekre, gyógyszerészekre, kulturális mecénásokra szeretnénk emlékezni. A város is illő helyet találhatna az épületben több különleges gyűjteményének, mint például a Herman Lipót-hagyatéknak vagy az éremtárnak, de kiváló akusztikájú, korszerű rendezvényhelyszínként is szolgálhatna.
Immár nincs bútorbolt az egykori zsinagógában. Fotó: Faragó Zoltán