A gyöngyösi zsinagóga sorsa a Népszabadságban

A gyöngyösi zsinagóga sorsa Műemlék - Bútoráruházból Együttélés Háza Sokáig bútorüzletként használták, most viszont átépítik a második legnagyobb vidéki zsinagógát. A gyöngyösi Együttélés Háza a tervek szerint modern kiállítóhely és kulturális centrum lesz, már elkészültek a látványtervek, a projektet, melynek bekerülési költsége megközelítheti az egymilliárd forintot, támogatja a Miniszterelnökség és maga a város is. Rab László| NOL| 2014. január 29. |2 komment
Baumhorn Lipót és Somogyi György gyöngyösi alkotása ma és a reménybeli modern kiállítóhely és kulturális centrum látványterve M. Schmidt János A cél, hogy az Eszperantó úti, egykor Baumhorn Lipót és Somogyi György által tervezett és épített zsinagógát, a város jellegzetes épületét újra megtöltsék méltó tartalommal. A zsinagógát a kilencvenes évek elején vásárolta meg egy magánszemély, bútoráruházat rendezett be, de az átalakítások szerencsére nem voltak drasztikusak. A tulajdonos most hajlandó eladni az épületet, ami állami tulajdonba kerülne, az Együttélés Házát pedig a budapesti, Páva utcai Holokauszt Emlékközpont szakmai felügyelete alá helyeznék. Az ötletgazda, Balázs József fideszes országgyűlési képviselő a múlt heti bejáráson érdeklődésünkre elmondta, az épület jó állapotban van, Gyöngyös idegenforgalmi látványossága lehetne, 2014 tavaszán megszülethet a projektet támogató kormánydöntés. Az átépítés terveit az Europa Nostra-díjas Eperjesi László és Kalácsi René állította össze, a meglévő stílusjegyeket modern elemekkel bővítenék. A történészi koncepció kidolgozására a Miniszterelnökség tavaly ősszel a Páva utcai Holokauszt Dokumentációs Központ vezetőit, Szita Szabolcsot és Botos Jánost kérte fel. A történészek jelezték az egyeztetések során, hogy közönségvonzó, nemzetközi színvonalú, történelmi szempontból hiteles intézményhez szeretnék a nevüket és tudásukat adni. Baumhorn Lipót és Somogyi György gyöngyösi alkotása ma és a reménybeli modern kiállítóhely és kulturális centrum látványterve M. Schmidt JánosA szervezők számítanak helyi emlékekre, tárgyakra, dokumentumokra is, amelyeket Gyöngyösön bemutatnának. Különleges gyűjtemények – a Herman Lipót-hagyaték, a Huszár Lajos Éremtár – is helyet kaphatnának az Együttélés Házában. – A helyi példákkal a zsidóság több évszázados magyarországi tevékenységének azon eredményeit lehetne itt bemutatni – mondta Balázs József –, amelyek az összmagyarság életében maradandó, pozitív értéket jelentenek. Ipartelepítőkre, építészekre, gyógyszerészekre, kulturális mecénásokra lehetne emlékezni, mint például a városban tanult Richter Gedeonra, a megyében élt Hatvany Lajosra, Bródy Sándorra. Szóba lehetne hozni a gyöngyösi gyökerű Polgár lányok eredményeit, és számítunk a város díszpolgárának, Bálint Györgynek a támogatására is. Baumhorn Lipót és Somogyi György gyöngyösi alkotása ma és a reménybeli modern kiállítóhely és kulturális centrum látványterve M. Schmidt János– Baumhorn Lipót és Somogyi György gyöngyösi alkotása képletesen felidézi a zsidóság magyarországi múltját, amely kölcsönös toleranciára és megbecsülésre épült – fogalmazott a történészi alapkoncepcióban Szita Szabolcs. – Ezzel párhuzamosan emlékmű is, mert elrettentően emlékeztet, figyelmeztet ezen emberi értékek szellemi és fizikai brutális megsemmisítésére. A gyöngyösi gettóba 1944 nyarán több mint 1800 embert tereltek a hatóságok, többségüket az auschwitzi haláltáborba szállították, a kevés túlélő a háború után rövid időre visszatért, közülük sokan külföldre –Izraelbe vagy Amerikába – távoztak. A zsidóság Gyöngyösön a kiegyezést követő évtizedekben (1867 után) telepedett meg nagy számban, az 1910-es években létszáma meghaladta a 2000 főt. Ekkor Gyöngyös lakosságának egyötöde zsidó volt. A háború és a vészkorszak eltörölte az emléküket is a környékben. A kiállítás célja, fogalmaztak a kezdeményezők a bejáráson, hogy a nemzeti önismeretet is fejlessze. A város hajdani zsidó polgárai szorgalmukkal, tehetségükkel, törvénytiszteletükkel, a magyar haza iránti elkötelezettségükkel, egyéni és közösségi áldozatvállalásukkal Magyarországot gyarapították, a helyi társadalom hűséges tagjai voltak. Azt a tragikus fordulatot is be akarják mutatni, amelynek során a zsidó lakosokat az 1920-as évektől ártatlanul megbélyegezték, irigységből, előítéletes gyűlöletből a többségi társadalomból kirekesztették, 1944-ben pedig a pusztulásba taszították. A tervek szerint az Együttélés Háza környezetét is átépítik, és igyekeznek visszaadni az épület 30-as évekbeli funkcióját, amikor még nem volt előtte az az üzletsor, amelyet most le kell bontani. A gyöngyösi képviselőtestület hamarosan meghozza döntését, és megkezdődhetnek az egyik leg érdekesebb új magyarországi múzeum előkészületei. Infó: A cikk eredeti változata a 2014.01.29-i Népszabadságban olvasható. Címkék: izraelita, Heves megye, műemlék, műemlékfelújítás